Helyes fénytörésű szemnek azt a szemet hívjuk, amelyik a szembe belépő fénysugarakat egy pontba, a maculába az éleslátáscentrumába gyűjti.

De mi történik, mikor nem ide esik a fény.

A leggyakoribb törési hiba a rövidlátás, azaz myopia.

Több oka van kialakulásának. Az egyik a szem törőközegei változnak meg. Ilyenkor viszonylag állandó dioptriával tudjuk korrigálni a látást. Ezt törési myopiának hívjuk.

A másik a tengelyes myopia. Jellemzője, hogy főleg gyermekkorban alakul ki, hirtelen testmagasság változásnál. A szemtengely hossz nyúlik meg így ez szinte folyamatosan változik „romlik” a dioptria. Sajnos a digitális eszközök 30-40 cm való használata még jobban erőlteti a szemet. Ezért érdemes a digitális eszközöket mimnél messzebb vinni szemünktől. Bizonyítottan 6 dioptria felett a szemészeti betegségek kialakulásának kockázata egyre nő. Sajnos, ha mind két szülő rövidlátó, akkor a gyermek több mint 50% -ig biztos, hogy rövidlátó lesz. Tünetei a hunyorgás, mindent közelebbről lát élesen, vezetés közben a táblákat késve veszi észre, szürkületben, tehát kevés fény mellett nem szeret vezetni, közlekedni.  Ma már a szemüveglencse, és a kontaktlencse iparág kiváló megoldásokat kínál a változás ütemének csökkentésére.

Ezt a törési hibát állandó szemüveges, kontaktlencsés viselettel korrigáljuk.

A távol látás.

A törési hiba sajátossága, hogy nagyon messze kiválóan lehet látni, de az utca másik oldala, a tévéadásban látható feliratok, közelre a könyv már nem éles. Ezek az emberek, akik ilyen típusú látásproblémával küzdenek, sokkal nehezebben lehet meggyőzni, hogy Ő mégsem lát olyan penge élesen.

Ezt a törési hibát is állandó szemüveges, kontaktlencsés viselettel korrigáljuk.

A következő egyre gyakoribb törési hiba, az asztigmatizmus.

Az  asztigmatizmus (pontatlanul: szemtengelyferdülés) vagy asztigmia (nem pontszerű leképezés). A törési hiba lényege, hogy valamelyik törő közegünk, (szaruhártya, szemlencse, esetleg szemfenék) nem gömb alakú, hanem ellipszis (hordó, tojás) alakú. Ezért szemünk nem egy pontot, hanem vonalakat képez le, egymástól távolságot és szöget bezárva. A két kép közötti szög 90 fok. Ezt a törési hibát a computeres vizsgálóeszközök fejlődésével egyre pontosabban tudjuk kimérni.

Tünete, hogy betűket, számokat rosszul olvassa el a páciens. Cylinderes, vagy más néven tengelyes állandó szemüveg, vagy kontaktlencsével korrigáljuk.

 

 

Presbiopia avagy öregkori távol látás:

Ezzel a megnevezéssel sikerült az összes 40 év körüli embert megsértenem.

Ez a probléma 38 – 42 éves kor tájékán jelenik meg életünkben. Volt kor, amikor az ennyi idős emberek idősnek számítottak. A legjellemzőbb tünete, hogy nem lát közelre az ember. Gyenge megvilágítás mellett szinte semmit, nagy fénynél bármit elolvas. kb +0,5-0,75 a kezdő érték, és kb 50 éves korig nyílik szét a távoli és az olvasó dioptria között 2,0-2,5 dioptriáig. Sokszor kérdezik tőlem, hogy ha erőltetetem jobb lesz-e? NEM!!! De végül a szoba másik sarkába is lehet tenni az olvasni valót, hogy el tudjuk olvasni amit, akarunk.

 

Rejtett távollátás:

Ez a probléma egyre gyakoribb. Főleg gyermekeknél jelentkezik. A sok közelre nézés hozza elő. Lényege, hogy kiválóan lát az illatő távolra, de a szeme közelre hamar elfárad, fejfájós lesz. A táblát kiválóan elolvassa. Az olvasó táblát is, de 0,5 dioptriával még jobban olvas. Ez szinte hosszú évekig nem változik. Kizárólag a sok olvasáshoz, digitális eszköz használathoz, közeli munkához ajánljuk.

Folytatás következik