A szem fénytörési, és a szemüvegviselet hibáiról

Sok éves tapasztalatom, hogy sokan nincsenek tisztában a törési hibákkal, valamint a hozzá tartozó szemüveg viselési szokásokkal!

Fénytörési hibáról akkor beszélünk, ha a szem törő erejéből valamennyi hiányzik, ahhoz, hogy a kép az éles látás helyén keletkezzen.

Menjünk szépen sorban:

Rövidlátás ( myopia) :  A törési hiba lényege, hogy az illető távolra (vezetés közben, tévénézésnél, iskolában a táblát, az utcán, kirándulásnál a tájat ) nem lát élesen, közelre viszont nagyon jól lát. A leggyakoribb panasz, hogy sokat kell hunyorogni!

A törési hiba sajátossága még, hogy szürkületben, este romlik a látásélmény.
Az megmondhatatlan, hogy hány éves korig, illetve mekkora erősségig változik a szem! Kiskamasz, és kamasz korban viszont akár rohamosan is változhat (erősödhet) a dioptria! 

A megerőltető fizikai terhelés hatására, a meglévő dioptria változhat!

Korrekciója állandó szemüveges, kontaktlencsés viselettel történik!

Így lát egy rövidlátó:

Távol látás ( hypermetrópia ) : 

Ez pont az előző törési hiba ellentettje! Az illető nagyon messze kiválóan lát, viszont közelre, köztes távolságokra nem lát élesen!

A leggyakoribb panasz, hogy sokat fáj az illető feje. Nem szeret olvasni.

A hegyek nagyon élesek, de az utca másik oldala, a tévével már gondok akadnak! Közelre, olvasni meg végképp homály, vagy erőlködve éles a világ!
Kiskamasz, kamasz korban a gyengébb dioptriát kell adnunk! Ezt az ügyfelek úgy szokták mondani, hogy „javul a szeme”! 

Igazából nem, de ez az érzés!

Az ilyen törési hibába szenvedőknek, könnyen elfárad a szemük, a sok közeli munkánál, még megfelelő szemüveg viselése mellett is! 

Korrekciója állandó szemüveges, vagy kontaktlencsés viselettel történik!

Egy távollátó így lát: 

Astigmia: 

Sokszor szokták szemtengelyferdülésnek hívni, pedig semmi köze hozzá!

A törési hiba lényege, hogy szemünk egyik törőközege (szaruhártya, szemlencse) esetleg hátul a szem felülete nem gömb alakú, hanem elliptikus (tojás, hordó) alakú. Így szemünk két képet készít egymástól távolabb, és 90 fokot forgatva.

Ilyen egy asztigmiás szem működése:

 

Az astigmias a következőképpen lát:

Korrekciója állandó szemüveges, vagy kontaktlencsés viselettel történik!
(Ebben az esetben használunk cilinderes szemüveglencsét, illetve tórikus kontaktlencsét.)

Időskori távol látás: 

Ez a törési hiba 38 – 42 kor körül jelentkezik! A leggyakoribb panasz, hogy nem elég rövid a kezem, nem tudok tűbe befűzni! 

Ennek a törési hibának a sajátossága, hogy kb. 50 éves korig a távoli és az olvasó dioptria közötti különbség kb. 2,5 – 3,0 dioptria maximum. Ez nem növekszik tovább!

Ennél a törési hibánál csak a közeli munkához kell szemüveget használni!

 

Itt kell szót ejteni, hogy 3 fő távolságot különböztetünk meg! 

A végtelent, amikor messze nézzünk.

A karnyújtásnyi munkatávolság.

Ez kb. 80 – 100 cm van! Itt található a számítógép monitora, de ezen a távolságon mosogatunk, tésztát gyúrunk, port törlünk, társasjátékozunk, ügyfelekkel foglalkozunk, itt található a GPS, a kocsi műszerfala.

Az olvasó távolság.

Ez kb. 40 cm távolság. Ezen a távolságon olvasunk, írunk. Az okos telefont már picit közelebb hozzuk kb. 30 – 35 cm-re.

A példák lényege, hogy mindig a megfelelő szemüveget használjuk a megfelelő távolságra! Az olvasószemüveg nem alkalmas arra, hogy a monitort is élesen lássuk! Ha nem megfelelően használjuk a szemüveget, akkor felesleges erőlködésre kényszerítjük szemünket!

Ez hosszútávon ártalmas!

Korrekciója alkalmi olvasó vagy állandó multifokális szemüveges, vagy kontaktlencsés viselettel történik!

Érdemes megemlíteni a rejtett távollátást!

Ez egy aljas törési hiba! Aljas, mert a páciens a vizsgálat során a táblát minden szemüveglencse nélkül hibátlanul elolvassa, közelre is pontosan olvas. A computeres vizsgálatnál a műszer nem mutat semmit! A panasz, hogy sokat fáj az illető feje. Kikérdezésnél előjön, hogy csak sok közeli munkánál jelentkezik. Ilyenkor egy egyszerű trükkel kiszűrhető, és a panaszok megszüntethetők! Ilyenkor alkalmi, csak a közeli munkához kell szemüveget használni, de ha fent ragad távol nézésnél, akkor sincs probléma! Például gyerekeknél iskolába nem gond, ha a táblához, olvasáshoz fennmarad a szemüveg!

A törési hibák bemutatása után érdemes elmélyedni, hogyan használjuk szemüvegünket!

Sokszor hallom vizsgálat közbe, vagy mikor mondom, hogy ezt a szemüveget állandóan kellene használni, hogy „de én látok!” Ez igaz, csak nem élesen! 

Aki rövid, vagy távol látó, annak állandó szemüvegre van szüksége! 

Állandó szemüveget reggel fel kell tenni, este le kell venni és állandóan használni! 

Akkor is, ha a doktornő azt mondta, hogy csak az iskolába használja a szemüveget a gyermek, mert a táblát nem látja élesen ( jól ) ! Bár akkor az utcán sem lát élesen ( jól )! A tévénéző szemüveg is állandó szemüveg! Hisz a tévét miért kell élesen ( jól ) látni, az utcán a forgalmat, az emberek arcát miért nem? A vezetős szemüveg is állandó szemüveg! Miért csak a kocsiban vezetés közben kell élesen ( jól ) látni, gyaloglás, biciklizés közben miért nem?

Az olvasó szemüveggel, nem szabad monitort nézni, és főzni benne, mert nem jó! ÉS fordítva! Természetesen vannak szemüveglencsék, amelyekben egybe megoldhatók, hogy több távolságra is élesen lássunk, de arról majd máskor!

Nagyon fontos! Sokszor hallom vizsgálat közben, vagy ügyfelekkel beszélgetés közben, hogy „de én látok „!

Igen Ezt senki nem vonja kétségbe! De nem ÉLESEN!

Én is, és kollégáim is vizsgálat közben mindig az éles látást nézzük! Látni, és élesen látni nagy különbség!